Tudományterület: építőmérnöki
Beosztás: egyetemi docens
Kar: Műszaki Kar
Tanszék: Építőipari Intézet, Építőmérnöki Tanszék
1. Miért éppen a műszaki pályát választotta?
A Debreceni Egyetemen végeztem egyetemi tanulmányaimat. Hallgatóként lehetőségem nyílt interdiszciplináris kutatásokban való részvételre, folyamatos szakmai fejlődésre. A korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki ismeretek iránti igény valamint az ökológiai kutatások során környezeti nehézfém terhelés kimutatására alkalmazható módszerfejlesztés lehetőségeinek vizsgálata alakította a pályám. A környezetállapot-értékelés, környezeti ártalmak expozíciójának elemzése; nehézfém szennyeződések kimutatását célzó analitikai vizsgálatok; vízi szervezetekben felhalmozódó nehézfémek mérése; bioakkumuláció monitorozás; városi zöldfelületek ökológiai szerepének – rekreációs és környezetegészségügyi szolgáltatásainak vizsgálata; városi környezet háttérszennyezettségének elemzése képezi a kutatási területem. Az egyre összetettebb kutatási célok és irányok, továbbá a fokozatosan fejlődő elméleti és gyakorlati módszerek is azt igazolják, hogy a XXI. századi tudományos kutatások stabil műszaki hátteret igényelnek.
2. Mi tart a legérdekesebb/legizgalmasabb tudományos ténynek/eredménynek/felfedezésnek a saját szakterületén?
A környezeti minták analízise révén a természetben megtalálható szennyezőanyagok antropogén hatásra bekövetkező globális, regionális és lokális koncentrációváltozásainak követése kiemelkedő jelentőségű a hozzá kapcsolódó elemanalitikai módszerfejlesztésekkel együtt. A városökológiai kutatásokban a zöldfelület intenzitás állapot és változás/ zöldfelület-borítottság multispektrális űrfelvételek alapján történő elemzését említhetjük.
3. Miért válasszák ezt a pályát/szakterületet a fiatalok? Kiknek ajánlja?
A kutatói pályához a felkészültség mellett a folyamatos motiváció elengedhetetlen. A környezeti problémák elemzése és megoldása analitikai stratégiák kidolgozását követeli meg. Az elméleti és gyakorlati módszerek alapos ismerete mellett, önálló kutatás-fejlesztési készség, korszerű tudományos szemléletmód, kreatív gondolkodás, problémamegoldó készség szükséges a mindennapokban. A szakterületet olyan fiataloknak ajánlom, akik éreznek magukban kellő elhivatottságot, nyitottak a folyamatos tanulásra-szakmai fejlődésre és szakmai tevékenységükkel hozzá kívánnak járulni a környezeti és természeti hatások valamint a természeti és épített környezet vizsgálatához, szerepet vállalva ezzel a döntések előkészítésében, a környezettel kapcsolatos hosszú távú tervezésben.
4. Mit gondol, hogyan változik, alakul át a következő évtizedekben a saját szakterülete? Milyen készségekre lesz szüksége a jövő szakemberének?
A szakterületemen az új technológiák egyre professzionálisabb tudást igényelnek majd. A digitalizáció, az online kommunikáció ugrásszerű fejlődése, a piaci igényeket kiszolgáló innovatív –smart – és high-tech megoldások évtizedei következnek a kutatás-fejlesztésben. A jövő szakemberének alkalmazkodókészségre, együttműködési készségre, kreativitásra, priorizálási készségre lesz szüksége a naprakész stabil alkalmazható szaktudás mellett.