1. Miért éppen a műszaki/természettudományi/informatikai pályát választotta?

Mindig is érdekelt a körülöttem lévő világ, annak megismerése és a működése, amelyek leírásához elengedhetetlenül szükséges a matematika. Végső soron engem két mozgató erő hajtott a fizika felé: egyrészt a számok, a matematika szeretete, a második pedig a minket körülvevő világgal kapcsolatos kérdések, a kíváncsiság. Mai rohamosan fejlődő világunkban nagyon fontos megérteni az alapvető természeti törvényeket, összefüggéseket, hiszen azok adhatnak választ a minket érő hatásokra, problémákra. Ami számomra különösen vonzó volt, hogy az adott törvények megfigyelésekkel és kísérletekkel felismerhetők, azonban megfogalmazásukhoz szükséges a matematika. Feynman szavaival élve: a világ megértéséhez szükség van kísérletekre, amelyek által arra válaszolhatunk, milyen a világ.  Ha belegondolunk, hogy a XX. század rohamos léptékű fejlődéséhez milyen felfedezések járultak hozzá a fizikusok által (tranzisztor, lézer, TV, rádió, digitális kamera, MRI, PET, LED, napelem, mobiltelefon, gépkocsi, optikai szál, számítógép), rögvest választ kapunk a tudományterület fontosságára. Tanulmányaim során az alkalmazott fizika felé fókuszált a figyelmem. Az a kérdés motoszkált a fejemben, hogy miképp használhatók fel a kísérleti megfigyelések és azok eredményei a továbbiakban, miképp vezethetnek vezethetők hasonló felfedezésekhez, mint amiket a korábbi évtizedekben tapasztalhattunk.

2. Mi tart a legérdekesebb/legizgalmasabb tudományos ténynek/eredménynek/felfedezésnek a saját szakterületén?

A legizgalmasabb tudományos eredmény számomra a gravitációs hullámok felfedezése, hiszen egy száz évvel ezelőtti elméleti munkát bizonyítottak be a kutatók. A felfedezéshez pedig rengeteg elméleti, műszerfejlesztési, számítási, modellezési, tervezési és kivitelezési munka segítette hozzá őket, amelyben több magyar fizikus és villamosmérnök is részt vett.  Kiváló példa ez az elméleti és a kísérleti szakemberek együttműködésére! Talán ehhez hasonló eredmény volt a CERN-i kutatók által felfedezett Higgs-bozon is.

Hogyha távolabbra tekintek vissza, mondjuk csak az elmúlt évszázadra, nagyon nehéz olyan tényt, eredményt vagy felfedezést kiemelnem, amely legérdekesebb vagy izgalmasabb volna. Hiszen elővehetném a kvantummechanika vagy a relativitás elméletének megfogalmazását, vagy épp az atombomba, az NMR, a CT, a PET megalkotását, a röntgen – és mikrohullámú sugárzás, a radioaktivitás, az atom szerkezetének felfedezését is, amelyek mind különböző szintű hatást gyakoroltak a tudományra, technikára és a társadalomra. Számomra a legfontosabb mégis a félvezető, mint anyag felfedezése és az első tranzisztor megalkotása, ami egy sor új technológiai fejlesztést indított el, új elméleti kutatásokat inspirált és rengeteg, a mindennapi életünkben nélkülözhetetlen eszközt köszönhetünk neki.

3. Miért válasszák ezt a pályát/szakterületet a fiatalok? Kiknek ajánlja?

Légy fizikus hallgató Debrecenben:

Ha jó vagy matematikában.
Ha érdekelnek a természeti törvények és a közöttük lévő kapcsolatok.
Ha szeretnéd megismerni világunk törvényszerűségeit, jobban beleásni magad az univerzum és az atomok titkaiba.
Ha érdekel a folyamatok modellezése, a programozás és mindehhez a matematika eszköztárának használata.
Ha érdekel a folyamatok kísérleti megértése, az elméleti törvények igazolása.
Ha szeretsz utazni.
Ha jó munkahelyet szeretnél: kutatás, fejlesztés, előrejelzések, kockázatelemzés, orvosi műszerek, fizikaoktatás, energetika.

Légy villamosmérnök hallgató Debrecenben:

Ha jó vagy elektronikában.
Ha érdekelnek a természeti törvényszerűségek, főleg azok alkalmazása izgat jobban.
Ha beleásnád magad a különböző ipari folyamatokba, elektronikus eszközök működésébe és vezérlésébe, áramkörök tervezésébe.
Ha érdekel az energetika, az erősáramú hálózatok és eszközök működése.,
Ha szeretsz bütykölni.
Jó munkahelyet szeretnél - gyártástechnológia, tesztmérnökség, energetika, áramkör tervezés - és kivitelezés, beágyazott rendszerek tervezése és vezérlése, telekommunikáció, digitális jelfeldolgozás, elektromos autó.

4. Mit gondol, hogyan változik, alakul át a következő évtizedekben a saját szakterülete? Milyen készségekre lesz szüksége a jövő szakemberének?

Einstein egyszer azt mondta, hogy az éli túl, aki képes lesz reagálni a világ változására, vagyis képes lesz fejlődni. Tehát leginkább nyitottnak, rugalmasnak kell lennie a jövő szakemberének.

A technikai eszközök fejlődése által további izgalmas tudományos felfedezésekre számítok, mind az eget kémlelve, mind az atomokat pásztázva. Miközben a technológiában, egyrészt az automatizálás korát élve, egyre több előállítási folyamat válik irányítottá és költségtakarékossá. Másrészt, az okos telefonok mellett, szinte minden eszközünk egyre több funkcióval bír, egyre okosabbá válik, amelyeket a mesterséges intelligencia köt össze, alkot hálózatot velük. Ezáltal már nem csak a berendezéseink lesznek okosak, hanem a városrészek, városok is, aminek eredményeképpen megvalósulhat az energia hatékony és takarékos felhasználása. Mindehhez szükséges a jelenlegi mikro-nanoelektronika fejlődése, illetve a hálózat kialakításához a mesterséges intelligenciával, a kvantumszámítógépekkel és a grafénnel kapcsolatos kutatások sikere.